Félreértések elkerülése végett a blog MÉG mindig nem alakult át bulvárbloggá, azaz nem szándékozom egy celeb bekasztnizásáról írni, aminek általában nagyobb a füstje mint a lángja, de jobb címet nem tudtam kitalálni ehhez a filmhez, aminek a címe Big Stan, magyarul Kegyenc Fegyenc.

A film egy ingatlanközvetítő, név szerint Stan (Rob Schneider, utoljára a Don't mess with the Zohan Salim-jaként láthattuk) irodájában kezdődik, ahol egy idős nénire akar rásózni egy értéktelen ingatlant, ráadásul kedvezőtlen feltételekkel. De mint tudjuk, sánta ember utóléri a hazug kutyát (mi?!), a szerződés aláírása előtt rendőrök lépnek be az irodába, és lekapcsolják emberünket csalás vádjával. Mivel szervál egy jó ügyvédet (sic! megvesztegeti a bírót), fél év haladékot kap, mielőtt bevonulna. Emberünk totális pánikba esik a buzi börtönsztorikat hallva, és épp az utcákat járja, mikor megismerkedik A Mesterrel (David Carradine, legismertebb szerepe Bill a Kill Bill filmekből), aki aztán jól megtanítja a bunyózás csínjára-bínjára a maga kis sajátságos módszereivel. Mikor aztán eljön a nagy nap, Stan bekerül a sittre, és elkezd ismerkedni a lakókkal. Igen, tudom, a fél dutyit elpáholja, de ezt nem akartam így rögtön kimondani.

A történet egy idő után elég elvetemültbe megy át, a film felétől érezhető benne az az általános Scneider-féle próbálkozás. De sajnos nem, még mindig nem megy. Néha egy-két poénnal ugyan felébreszti a közönséget, de amint nem látjuk már Carradine Bill-paródiáját folyamatos rendszerességgel, a film elkezd nagyon leülni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy kikapcsolódásnak ne lenne jó, de a tisztelt rendező úr (igen, a film R.S. műve) most már villanthatna valami újat, eredetit is, nem csak az eddig megszokott 'porból-isten' B-kategóriás muvikat (ld. The Benchwarmers - Lúzer S.C.). Bátran merem állítani, hogy ez a film Carradine és Jennifer Morrison (Stan felesége - A House MD című sorozattal vált híressé) nélkül fele ennyit sem ért volna, ami azért szomorú, mert ezutóbbinak a buta szőke liba szerepén kívül más dolga nem nagyon volt, és ez nem egy maradandó alakítás, de valahogy kellett, ugye? Öröm az ürömben; a filmnek voltak eléggé jó poénjai, én például a Saolin-templomból 'meglovasított' golyókon, illetve a Mester által megismert gasztronómiai csodákon egész jókat nevettem. A film végét szerintem iszonyatosan elrontották, bár a keserű szájízen Mester zugdohányos poénja egy kicsit változtatott.

Big Stan pontozás:

Összegezve nem bánom azt az időt, amit itthon erre a filmre szántam, de ha moziban látom, akkor... értitek, egy ezrest okosan is el lehet költeni. Schneidernek voltak már jobb, és rosszabb filmjei is, ez sem egy maradandó darab, 5 pontnál biztos nem érdemel többet. És igen, ebből legalább  kettőt Carradine alakításáért kap a film. Ha beleszámítjuk, hogy - a mai világban - nem túl nagy, 10 milliós költségvetésből csinálták a filmet, ahhoz képest nem is lett rossz. Agyat félretéve, kezeket a paplan fölé, egyszer meg lehet nézni.