Szevasztok olvasók!
Megint egy esti posztot kaptok, de garantálom, hogy egy minőségi írást olvashattok. A cikket 'Naz' nevű barátunk (és remélhetőleg leendő társszerkesztőnk) ütötte össze a Szabadság útjai (Revolutionary Road, 2008) című filmről, nem is akárhogy :) Jó szórakozást!
Ha egy filmet a színészék alakítása és a stáb munkája okán is elismer a filmes szakma, akkor az mindenképpen érdemes az egyszeri – vagy többszöri – mozi néző figyelmére. A szabadság útjai című 2008-as Sam Mendes-rendezés (Amerikai szépség; Bőrnyakúak) ilyen film. A női főszereplő, Kate Winslet Golden Globe-ot nyert a legjobb drámai színésznő kategóriában, az egyik legfontosabb mellékszerepet játszó Michael Shannon pedig egy jelöléssel várhatja a február végi Oscar-gálát. Az ő eredményeik mellett a rendező is Golden Globe-jelölést kapott: összességében elmondhatjuk, hogy a film inkább a Golden Globe-ot odaítélő Hollywood-i Külföldi Újságírók Szövetkezetét nyűgözte le, az Akadémiát kevésbé. Ez persze semmit nem von le az értékéből.
A történet egy egyszerű házaspár, Frank (Leonardo DiCaprio) és April Wheeler (Kate Winslet) ugyanolyan egyszerű életét mutatja be. Házasságuk azonban csak a szomszédok számára tűnik olyan szokványosnak: valójában mindketten egy olyan generáció tagjai, mely több akar lenni annál, ami. Frank és April egy bárban ismerkedtek meg, még valamikor az ötvenes években. April ekkor éppen nagy álma teljesítésén dolgozott: színésznő szeretett volna lenni, ám első darabja katasztrofális bukás lett. A néző itt kapcsolódik be az események folyásába. April a kudarctól fűtve nagy veszekedésbe keveredik Frankkel. Ez a veszekedés adja meg a film alaphangulatát, hogy aztán közel két órán keresztül hatása alá vonjon.
A néző igazából azt kapja, amire számíthat. A dráma nem fejeződhet be összeomlás nélkül.A vég, melyre már kezdettől fogva számíthatunk, mégis viszonylagos arculcsapásként érkezik az azt megelőző másfél óra után. Előtt ugyanis az alkotók felkínálnak nekünk, nézőknek, egy pozitív végkicsengésű megoldást is. Ez a lehetőség azonban olyan gyorsan tovább is tűnik, amilyen gyorsan jött.
A szabadság útjai pontozás
Olyan film ez, amelyet a színészi alakítások miatt érdemes megnézni. Azok miatt ugyanis érdemes végigülni a két órát a moziban, vagy otthon a kanapén. Mögöttük persze a történet sem marad el, bár tény, hogy megfelelő hangulatot igényel a befogadás. Mindent összevetve A szabadság útjai színvonalas dráma, 10-ből 8 pont reális értékelés.
Ugyan a filmet nem láttam, elég jól ismerem Naz-t ahhoz, hogy hihessek az értékelésének. Köszönjük a publikálást, többi írását is szeretettel várjuk. Tisztelettel:
vasmajom